Történnek olyan események az életben, amikkel kapcsolatban az az érzése támad az embernek, hogy mintha valami külső erő irányítaná azokat. Hívhatjuk ezt a sors kezének, vagy mindenki aminek csak szeretné a saját meggyőződése szerint. Persze az is lehet, hogy csak véletlen egybeesések következményei. De akár még az is meglehet, hogy létezik rájuk valamilyen racionális magyarázat, csak mi nem látjuk.
1. Még csak két hete éltem az új albérletemben. Egyik nap tetőtől talpig bekentem magam kék agyaggal, hogy megszépítsem a bőrömet. Így járkáltam a lakásban, amikor hirtelen egy idegen férfi lépett be a bejárati ajtón. Mind a ketten lefagytunk egy pillanatra, majd felkaptuk az első kezünk ügyébe kerülő tárgyat védekezés céljából. Néhány egymásnak szegezett kérdéssel később kiderült, hogy a lakás a férfi tulajdona, és a tudtán kívül a nagymamája adta ki nekem azzal a céllal, hogy így találjon társat az unokájának. Nos, bármilyen fura is, de bevált a terve, ugyanis évekkel később összeházasodtunk, és azóta is együtt vagyunk.
2. Este kínai ételt rendeltünk vacsorára az állapotos feleségemmel. A rendelésünkhöz kapott szerencsesütiben a cetlin a „lány” felirat volt olvasható. Másnap az ultrahangon megtudtuk, hogy születendő kisgyermekünk lány lesz.
3. Van egy kis kávézó a lakásunk közelében, ami már nagyon régóta üzemel. A szüleim itt ismerték meg egymást, és a nővérem is itt találkozott először azzal a férfival, aki azóta már a férje. Ma épp a kávézóban üldögéltem az ajtó mellett, amikor egy srác lépett be, ám hirtelen megcsúszott és elesett. Én azonnal felpattantam a helyemről, és segítettem neki felállni. Ezután beszélgetésbe elegyedtünk, majd elhívott randizni a srác. Talán mondanom sem kell, hogy már most az esküvőnkre készül az egész családom.
4. Az óvodában jó barátságban voltam egy lánnyal, akinek még azt is megígértem, hogy ha majd felnövünk, akkor feleségül veszem. Sajnos azonban már akkor megszakadt vele minden kapcsolatom, ugyanis a szüleimmel elköltöztünk egy másik városba. Jó pár évvel később, immár felnőtt férfiként megismerkedtem egy nővel, akivel már az első pillanattól kezdve jól kijöttem, ezért hamar járni kezdtünk. Ahogy egyre jobban megismertük egymást, kiderült, hogy ő az a lány óvodából. Azóta már elvettem feleségül, és boldog házasságban élünk.
6. Az esküvőm napján tudtam meg, hogy a leendő férjem hűtlen volt hozzám. Sírva szöktem meg a saját esküvőmről a menyasszonyi ruhámban. Felszálltam a metróra, ahol természeten mindenki engem bámult. Egyszer csak egy srác odalépett hozzám, hogy jobb kedvre derítsen. A következő megállónál együtt leszálltunk a metróról, majd megfogta a kezem, és úgy tett mintha a vőlegényem lenne, hogy ne érezzem magam kínosan. Olyan jól ment neki, hogy azóta már tényleg ő a férjem.
7. Egyik nap elhagytam a pénztárcámat, amiben benne volt a bankkártyám, némi készpénz, és egy fotó a macskámról. Pár nap múlva viszont találtam egy elhagyott telefont a buszon. Felhívtam a névjegyzékből az édesanyját, és elmondtam neki, hogy megtaláltam a fia telefonját. Megbeszéltünk egy találkozót a sráccal, aki nagyon örült, hogy meglett a telefonja, ugyanis egyáltalán nem számított rá. Elmeséltem neki, hogy tudom milyen érzés lehetett elveszíteni, ugyanis a minap én is elhagytam a pénztárcámat. Ekkor a srác a táskájából elővett egy pénztárcát, és megkérdezte, hogy nem-e ez az véletlenül. Kinyitottam, és ott volt benne a kép a macskámról, illetve a bankkártyám és a pénzem is. A sráccal azóta is tartjuk a kapcsolatot, és jó barátság alakult ki közöttünk.
8. Mindig is szerettem volna egy kutyát, de valamiért mindig úgy alakult az életem, hogy nem lehetett. Egyik nap aztán eldöntöttem, hogy ha törik, ha szakad, lesz egy kutyám. Másnap elmentem biciklizni, és a erdőben egy elhagyatott épületben ezt a kisfickót találtam. A sors akarta így, hogy rátaláljak.
9. A nővérem 5 évig járt egy link sráccal, majd szakítottak, és később hozzá ment egy nagyszerű férfihoz, akit Alexnek hívnak. A bátyám 8 évig volt kapcsolatban egy lánnyal, majd miután szakítottak, hamarosan megismerkedett egy Alexa nevű nővel, akivel szerelem volt elő látásra. Én nemrég szakítottam a barátommal, akivel 3 évig jártunk. Most megismertem egy fiút, akit Alexnak hívnak. A sorsnak néha kifejezetten jó a humorérzéke.
10. Édesanyámnál rákot diagnosztizáltak, és az orvosok azt mondták, hogy kevés esélye van a túlélésre. Mindennap órákat töltöttem az ágya mellett a kórházban, és egyszer kitaláltam, hogy a macskámat is beviszem magammal, hogy ne egyedül legyen otthon. A macskám ráfeküdt az édesanyámra, és szinte azonnal elaludt. Órákkal később bejött egy nővér, hogy elvégezzen egy szokásos tesztet az anyukámon, amikor észrevette, hogy a cicám nem lélegzik. Meghalt.
Nagyon szomorú voltam, ám másnap, amikor beértem a kórházba, az orvos azzal hírrel fogadott, hogy édesanyám állapota váratlanul javulni kezdett. És ahogy telt az idő, egyre jobbak lettek a vizsgálatok eredményei. Még az
orvosok sem találtak magyarázatot a gyógyulására. Meggyőződésem, hogy a macskám a saját életét adta az édesanyáméért.
11. Én és a legjobb barátom már babakorunk óta ismerjük egymást, akivel ráadásul ugyanazon a napon születtünk. Az édesanyáink a kórházban ismerték meg egymást a születésünkkor, és onnantól ők is a legjobb barátnőkké váltak.
