Közel egy évtizeddel ezelőtt Japánban az egyik legsúlyosabb természeti katasztrófa történt, amikor a cunami pusztított, és közel 20000 ember életét követelte.
Az elhunytak mellett számtalan ember megsérült, és sokan közülük a mai napig nem kerültek elő. A 65 éves Yasuo Takamatsu azonban nem volt hajlandó feladni a szökőárban eltűnt felesége keresését.
Japán egyik legsúlyosabban érintett területe Onagawa volt, és Yasuo felesége, a 47 éves Yuko Takamatsu is onnan tűnt el.
Amint arról az Associated Press News beszámolt, Yasuo két évig a szárazföldön kereste feleségét, de 2013-ban úgy döntött, hogy a vízben folytatja Yuko keresését. Yasuo búvárengedélyt szerzett, amely lehetővé tette számára, hogy a Csendes-óceán mélyére merészkedjen.
„Mindig arra gondolok, hogy talán valahol a közelben van” – mondta Yasuo a hírportálnak. Yasuo megfogadta, hogy minden héten folytatja felesége holttestének keresését, amíg az egészsége engedi. Elárulta, hogy életcéljává tette, hogy hazahozza felesége holttestét, mert az utolsó üzenetében, amit küldött neki, azt kívánta, hogy haza jöhessen. „Az utolsó sms-ben, amit küldött nekem, azt mondta: ‘Jól vagy? Haza akarok menni” – mondta Yasuo. „Biztos vagyok benne, hogy még mindig haza akar jönni.”
A BBC szerint a katasztrófa után a hatóságok megtalálták a nő mobiltelefonját, de a holttestét nem találták meg. Az özvegy elmondta, mennyire lehangoló volt számára, hogy szerencsére túlélte a tragédiát, és nem tett kísérletet eltűnt felesége keresésére, aki a katasztrófa idején egy bankban dolgozott.
Egy csapat munkás éppen a bankban keletkezett károkat takarította, amiket a cunami előtti földrengés okozott. A munkások Yukóval együtt elvetették az ötletet, hogy egy közeli, magasabb kórházépületbe meneküljenek, és inkább felmásztak a bank tetejére. Sajnos a cunami sokkal nagyobb volt, mint bárki megjósolta, és a bankban dolgozók életét követelte, miközben menekülni próbáltak.
A hírhedt 2011-es tohokui földrengés és cunami 2011. március 11-én 14:46 JST-kor következett be.
Ez egy tenger alatti megatörés volt, amelynek epicentruma a Csendes-óceánban volt, a Tohoku régió Oshika-félszigetétől mintegy 45 mérföldre keletre, és körülbelül hat percig tartott, később pedig cunamit okozott.
A japánok „Nagy kelet-japán földrengésnek” nevezik, a Világbank pedig 235 milliárd dollárra becsülte a gazdasági veszteséget, ami a történelem legköltségesebb természeti katasztrófájává tette.