IDŐJÁRÁS: Az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik Magyarországon – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben. Szemléltetve a klímaváltozás várható következményeit.
Az elemzésben az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt. által készített négy klímamodell-szimuláció alapján értékelték az idei rekordmeleg hónapot, amelynek középhőmérséklete 24,5 Celsius-fok volt, és ezzel a legmelegebb lett az 1901-től elemzett júliusok sorában.
Azt írták, a század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány maximumához esik közel az idei hetedik havi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051-2080 időszakban csaknem átlagosnak számítanak. Ez azzal jár, hogy előfordulhatnak ennél forróbb nyárközepi hónapok is – írták, hangsúlyozva ezzel a Hungaromet által végzett szimuláció eredményeit.
A szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges tartomány alsó határához viszonyítva – tehát ha mérsékelt júliusi melegedés következik be 2051-2080-ra -, akkor a 2003-as hónapot jellemző, 21,6 Celsius-fokos középhőmérsékletű július lesz majd átlagos – tette hozzá a Hungaromet.
Ilyen lehet majd egy átlagos július a Hungaromet szerint
Amennyiben a század végére a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány közepe (medián) valósul meg, akkor a 2015-öshöz hasonló középhőmérsékletű július számít majd átlagosnak – írta a Hungaromet Zrt. Megjegyezték: 2015 júliusa a harmadik legmelegebb volt 1901 óta a 23,2 Celsius-fokos középhőmérsékletével. Abban az évben a középső nyári hónapban országos átlagban 18 hőségnap volt. Ekkor a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot.
Az alfageneráció – a 2010-ben vagy az után születettek – a felnőttkora középső szakaszát (45-65 év) jóval magasabb hőmérsékleti viszonyok között éli majd meg.
Mi várható a század végére?
Hozzátették: a század végére a második legmelegebb (2021-es) július 23,7 fokos középhőmérsékleténél kissé magasabb lesz a 2071-2100 közötti 30 évnek a júliusi középhőmérséklete. Ez ugyan nem éri el az ideit, de az adott 30 év egyes éveit tekintve bőven előfordulhatnak majd olyan forró vagy akár még melegebb júliusok is, mint az idei volt a Hungaromet szerint. Tehát amit ma szélsőségesen magas hőmérsékletnek élünk meg, az a távoli jövőben inkább átlagosnak számít majd.
A klímamodell-szimulációk szerint a jövőben is előfordulhatnak hűvösebb – akár 20 Celsius-fok alatti középhőmérsékletű – júliusok. De a 2024-esnél jóval melegebbek is Hungaromet modelljei alapján.
A 21. század vége felé haladva a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány középértéke egyre magasabb. A század második felét jellemző két harmincéves periódusban (2051-2080 és 2061-2090) a júliusok negyede a 2024-esnél melegebbnek ígérkezik. A század végén pedig a felükre lehet igaz ez, így az idei július középhőmérsékletéhez hasonló értékek a 2071-2100 időszakra megszokottá válhatnak – olvasható a Hungaromet Zrt. elemzésében.
Gyakran ismételt kérdések
Az éghajlatváltozás (más néven klímaváltozás) az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ez a változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra (Forrás: Wikipedia)
A globális felmelegedés legfőbb oka az emberi eredetű szén-dioxid, amelynek légköri koncentrációja 2020-ban 48%-kal volt magasabb, mint 1750 előtt (azaz az iparosodást megelőzően). Az emberi tevékenységek kisebb mértékben más üvegházhatású gázokat is a légkörbe juttatnak.
A klímaváltozás mindannyiunk felelőssége: így vagy úgy, de mindannyian hozzájárulunk. Mindenkinek tenni kell azért, hogy megfékezzük a hatásait.
A legegyszerűbb, ha tudatosan, átgondoltan használjuk az energiát. Egyszerű megoldásokkal is sokat lehet spórolni: lakóhelyünket fűtsük 1 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre, és máris mintegy 6% energiát megtakarítottunk. Zuhanyozzunk fürdés helyett; ha vizet melegítünk (pl. egy teához), mindig csak annyit forraljunk, amennyire valóban szükségünk van; főzés során fedjük le az edényt; kapcsoljuk le a világítást, ha nincs szükségünk rá, és használjuk elektronikai készülékeinket kevesebbet – írja a Greenpeace.
Ha tehetjük, szigeteljük lakásunk, házunk külső falait; szigeteljük, vagy inkább cseréljük le a régi, elavult nyílászárókat; és cseréljük le hatékonyabbra, sőt, megújuló energiaforrást hasznosító megoldásra a fűtésrendszert!
Közlekedjünk okosan, sőt felelősen! Ha módunk van rá, járjunk biciklivel, vagy közösségi közlekedéssel iskolába, munkába.
