Váratlan hírnevet szerzett magának az interneten Jack Forsdike 28 éves brit férfi, aki az elmúlt két évben a kínai Kantonban egy játékfejlesztőnek dolgozott, és a közösségi médiában megosztott posztjaiban panaszkodni kezdett a szerinte borzalmas kínai munkakultúrára. Az erről szóló posztjait több százezren nézték meg, a történetét a South China Morning Post és a Business Insider is feldolgozta.
Forsdike az angliai Manchesterből származik, az egyetemen kínai nyelvet tanult, és a diplomaszerzés után, 2022-ben Kínába költözött, ahol az egyik nagy techcég vette fel fordítónak. Őt viszont inkább a játéktervezés érdekelte, így úgy érezte, az álma válik valóra, amikor idén januárban ugyanabban a cégben egy fejlesztői állást ajánlottak neki.
Forsdike fordítóként általában időben haza tudott menni munkából, és annak ellenére elfogadta a fejlesztői állást, hogy a HR-nél közölték: drasztikusan nőni fog a tőle elvárt munkamennyiség. Ez így is lett: ugyan a szerződésébe nem írták be, de innentől elvárták tőle, hogy heti hat nap napi 12 órát dolgozzon – délelőtt 10-től este 10-ig.
Forsdike azt mondja: először azt hitte, hogy ez az elvárás igazából azt jelenti, hogy elismerik a munkáját, és igazából úgyis az elvégzett munka számít. Elég hamar rájött aztán, hogy ez nem így van – írja a Business Insider, amely leellenőrizte a foglalkoztatásáról szóló dokumentumokat.
Forsdike szerint először nem is vette olyan komolyan a 72 órás munkahetet és megkérte a főnökét, hogy bizonyos napokon hamarabb mehessen haza, néha pedig kihagyhassa a szombati munkanapokat. A főnöke beleegyezett azzal a feltétellel, hogy el tudja végezni a neki kiosztott feladatokat.
Forsdike beleegyezett ebbe, de hamar rájött, hogy egyre több feladat tornyosul előtte. Elkezdett túlórázni, bejárni minden szombaton, majd néha vasárnap is, és volt, hogy éjfélkor ment haza a munkából.
Kínában – Európával ellentétben – normális a 72 órás munkahét, amit 996-os munkaszervezésnek hívnak. Ez arra utal, hogy heti 6 nap reggel 9-től este 9-ig tart a munkaidő.
Forsdike esetében 10-kor kezdődött, amikor a munkahelyen reggeliztek, majd dolgozni kezdtek. Fél egykor egy másfél órás ebédszünet következett, amiről azt mondja: ez volt az egyik ok, amiért túlélte a 72 órás hetet. Este egy gyors vacsorára is elmehettek, majd késő éjszakáig dolgoztak: Forsdike szerint a munkahelyi megbeszélések gyakran este 9-kor kezdődtek.
A férfi arról számol be, hogy a napi 12 órás munka mellett alig látta a feleségét, abbahagyta a sportolást és minden más hobbiját is. Emiatt elkezdett leépülni az izomzata és elkezdett elhízni. Forsdike szerint a legrosszabb az egészben az volt, hogy nem is volt végső határidő: míg Európában sokan azért túlóráznak, hogy bónuszt vagy előléptetést kapjanak, Kínában egyszerűen ez a minimum elvárás.
Forsdike végül májusban el tudott menni egy hosszabb szabadságra, de arra kellett visszatérnie a céghez, hogy a csapata nagy részével együtt kirúgták. A projektjüket ugyan majdnem befejezték, de a vállalat úgy döntött, hogy a fejlesztett játék egy korábbi verziójához térnek vissza, így az ő munkájukra már nincs szükség.
A brit férfi először csalódást érzett, amiért ennyit dolgozott feleslegesen egy fejlesztésen, később azonban megkönnyebbült, hogy megszabadult a 996-os rendszerű munkaviszonytól. A kirúgás után rájött, mennyi mindent vett el tőle ez a munkamennyiség, és most reménykedik, hogy újra játékok fejlesztésén dolgozhat majd – anélkül, hogy egy újabb hasonló munkahelyre vennék fel.
