Bár a munkahelyen és a mindennapi életben egyre nagyobb tudatosságot tapasztalunk a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban, még mindig erősek az előítéletek a „hagyományos” szerepekkel kapcsolatban, amelyeket a férfiaknak vagy a nőknek kell betölteniük.
A gyermeknevelést az anyának kell végeznie, ez a hagyományos gondolkodásmód egyik példája.
Amikor Michael Bracey feleségének, Claire-nek olyan munkát ajánlottak, amelyet nem tudott visszautasítani, a férfi örömmel vállalta, hogy teljes munkaidőben vigyáz a 4 kisgyermekükre.
A házaspár Új-Zélandon él, és egy kisvárosba költöztek, hogy Claire karrierjét előmozdítsák.
„Nem volt nehéz döntés, hogy a családunkban én legyek a vezető szülő” – nyilatkozta Michael:
„Sőt, közel sem volt olyan ijesztő vagy félelmetes, mint ahogyan azt hittem. Kevés volt a munkalehetőség számomra. És ott voltak a gyerekek, akiket figyelembe kellett vennünk.”
Mivel azonban egy városi központon kívül élt, Michael szerepét sok helyi lakos negatívan látta:
„Vidéki közösség lévén, az volt az érzésem, hogy nem tartanak elég férfiasnak. Szerintük nem lehettem megfelelő apa: Traktort kellett vezetnem, vagy ilyen „férfias” dolgokat kellett csinálnom” – mondta.
Michael hozzátette, hogy ezt a hozzáállást a gyermekei tanárai (akik főként nők voltak) is visszhangozták.
„Elbírom az ilyenek gúnyolódását. És végül is hány korombeli férfinak adatik meg, hogy ennyi időt töltsön a gyerekeivel? Gondolom, nem sokan” – jelentette ki Michael.
Később bevallotta, hogy sértőnek tartja a nemi sztereotípiákat.
„Ha úgy gondolod, hogy van valami furcsa vagy rossz az otthonmaradó apákban, akkor tartsd meg magadnak, mert engem nem érdekel” – mondta Michael.
Hozzátette: „A feleségemnek és nekem 4 csodálatos, briliáns, intelligens gyerekünk van. Együtt kellett tanulnom velük, és nagyon sokat tanultam tőlük” – mondta.
Mit gondolsz erről a történetről?
