A műanyag kétségkívül a környezet egyik legnagyobb kártevője.
A műanyaggyártás az 1950-es évek óta az egekbe szökött, és nem biológiailag lebomló, ami azt jelenti, hogy egyszerűen nem bomlik le. A műanyag lerakása az egyik legnagyobb környezeti problémává vált, de Nigéria csodálatos módját mutatja meg a világnak a műanyag újrahasznosításának egy jobb jövő érdekében. A nigériai vállalatok most műanyag palackokból olyan házakat építenek, amelyek ellenállnak az erős földrengéseknek és még a golyóknak is. A technológiát „palacktrükknek” nevezik.
Az első ház, amelyet újrahasznosított műanyag palackokból építettek, Yelwa faluban állt. A ház turisztikai látványossággá vált, még kormánytisztviselők és hagyományos vezetők is meglátogatták, hogy megnézzék a csodát. A környezetbarát ház kizárólag műanyag palackokból, homokból és sárból épült – számolt be a Power of Positivity.
A new house of plastic bottles filled with sand in the Sahrawi refugee camps in southwestern Algeria.#westernsahara pic.twitter.com/uTZJXqpwmO
— Tateh lehbib (@Sandships) April 19, 2018
A palackokat homokkal töltik meg, és a palack alját kifelé tartják, így a fal egyedi megjelenést kap. Ezeket „téglának” használják, egymásra rakják és sárral tartják össze őket. Míg a világ legtöbb helyén a házak hagyományosan négyzet alakban épülnek, Nigériában gyakori, hogy az otthonok kör alakban épülnek.
A „palacktrükk” módszerrel épített házak szintén kör alakúak, így stílusuk összhangban van a régió többi házával. Miközben az otthonok gyönyörűen megtervezettek, az ötlet lényege, hogy a műanyag újrahasznosításával óvják a környezetet. Az épülő otthonok általában hálószobával, nappalival, fürdőszobával, WC-vel és konyhával rendelkeznek. Minden egyes építményhez vélhetően legalább 7800 műanyag palackra van szükség.
A cégek már 25 szerkezetet építettek műanyag palackok felhasználásával, és várhatóan nagyon népszerűek lesznek a környezettudatos emberek körében. A cégek elmondták, hogy először betonalapot raknak, majd műanyag palackokból és homokból építik a falakat.
Az innovatív módszer iránt külföldön is érdeklődés mutatkozott, és egy görög üzletember és környezetvédő nagy összegű adományt ajánlott fel a projekthez. Bár a „palacktégla” technológia Nigériában lehet, hogy megragadta az érdeklődőket, eredetileg Indiában, Dél-Amerikában és Közép-Amerikában próbálták ki közel egy évtizeddel ezelőtt.
A hagyományos téglaházakhoz képest költséghatékony és környezetbarát megoldás, ami sokak számára elérhetővé teszi. Yahaya Ahmed, a nigériai Megújuló Energiák Fejlesztési Szövetségének munkatársa szerint a műanyag palackos házak 67%-kal kevesebbe kerülnek, mint egy betonból és téglából épített otthon.
Hozzátette azt is, hogy a műanyag palackokba tömörített homokkal a házak hússzor olyan erősek, mint a tégla. Ahmed szerint a vállalat már terveket készített egy háromszintes ház építésére műanyag palackok és sár felhasználásával.
Az otthonok jól alkalmazkodnak a forró nigériai éghajlathoz. A homok segít elzárni a hőt és hűvösen tartani az otthonokat. A fejlődő országokban, mint Nigéria, a műanyagszennyezés komoly problémát jelent az újrahasznosító központok és a hulladékgazdálkodás hiánya miatt. A műanyagot kidobják, és ez környezeti problémákat okoz. A vállalatok azt remélik, hogy a „téglatechnológiás” otthonok segíthetnek abban, hogy a műanyagból több kerüljön ilyen utakra, és így elkerülhető legyen a műanyaghulladék.
A palackozott víz az összes vízértékesítés 20-25%-át teszi ki, ami a Zenith International piackutató cég szerint évente nagyjából 500 millió liter vizet jelent. Ezeket a palackokat általában kidobják, ami hatalmas problémát jelent a környezet számára. Most, hogy ilyen projektek jönnek létre, a használt palackokra van kereslet, ami biztosítja, hogy kevesebb műanyag kerüljön a közterületekre és a víztestekbe.
Bár sokan dicsérték a technológiát és a műanyag újrahasznosításának módját, egyesek szerint hosszú távon még nagyobb problémát okozhat. Mivel a homok hatalmas részét képezi az építkezésnek, a megnövekedett kereslet fokozott ásáshoz vezethet, ami hiányt okozhat, ami viszont a homok iránti kereslet növekedéséhez vezethet.
Ez az ilyen házak árának drasztikus emelkedéséhez vezethet, és semmissé teheti a költséghatékonysági szempontot. Sokan még mindig reménykednek abban, hogy a technológia megfizethető építményeket hozhat létre, segítve a fejlődést. A Megújuló Energiák Fejlesztési Egyesület most egy iskola építését tervezi, hogy segítse a régió lakosságának oktatását és több munkalehetőséget teremtsen.
