Emberek

A színház közölte a borzalmas hírt – gyászba borultak a kollégák

A Szolnoki Szigligeti Színház november 7-én hivatalos közösségi oldalán tudatta a szomorú hírt, hogy mindössze 58 évesen, váratlanul elhunyt László Zsuzsanna, a színház ügyelője, súgója és rendezőasszisztense.

Zsuzsa, akit férje, László Béla világosító bensőségesen Zsuzsinak szólított, csütörtök délután hunyt el egy súlyos, gyors lefolyású betegség következtében.

Az egész társulatot megrázta az elvesztése, hiszen minden nap munkájával, odaadásával és szeretetével járult hozzá a színház sikereihez.

Zsuzsanna életének és pályafutásának minden szála Szolnokhoz kötődött. Bár tehetsége révén lehetett volna belőle színművész is, a Tisza-parti városban maradt, hogy a helyi közösség szolgálatában dolgozhasson.

Pályája kezdetén a színházat amatőr színészként fedezte fel, a nyolcvanas években a helyi Amatőr Színház, a Stúdió Színpad, majd a Pinokkió Gyermekszínház színpadán lépett fel.

Később ugyan lemondott színészi álmairól, de a színházi világtól sosem távolodott el.

Elhivatott és megbízható munkatárs 2007-től

2007-től kezdve Zsuzsa a Szolnoki Szigligeti Színház oszlopos tagjaként dolgozott. Megbízhatóságát és elhivatottságát a színház minden területén bizonyította: ügyelőként, súgóként, rendezőasszisztensként és olykor statisztaként is segítette a társulat munkáját.

A szakma és a kollégák mindig számíthattak rá; odafigyelt a legapróbb részletekre, legyen szó a színészek támogatásáról, a rendezők munkájának segítéséről, vagy az előadások zökkenőmentes irányításáról.

Utolsó munkája a Jó estét nyár, jó estét szerelem című darab szeptember 27-i bemutatója volt.

A Szolnoki Szigligeti Színház búcsúja

A színház hivatalos közösségi oldalán megosztott búcsúüzenetében emlékezett meg Zsuzsannáról, akinek elvesztése mélyen megrendítette a társulat minden tagját:

„Mindannyiunk számára pótolhatatlan voltál, nagyon szerettünk… Minden apró részletre odafigyeltél, akkor is, mikor a színészeket segítetted súgóként vagy a rendezőknek asszisztáltál a próbákon.

És akkor is, mikor csendesen irányítottad az előadásokat az ügyelőpultból. Elfogytak a szavak… Emlékedet őrizni fogjuk a színházban minden nap!”

Korábbi írásokban úgy fogalmaztak róla: „Biztosan a fiatalkori színházi álmokat is átéli valamelyest, amikor beül esténként a súgólyukba, és fellapozza az aznapra rendelt szövegkönyvet.”

Ez a gondolat gyönyörűen tükrözi Zsuzsanna elhivatottságát és szeretetét a színház iránt.

László Zsuzsanna neve örökké élni fog a szolnoki színház emlékezetében, ahol minden munkatársa szeretettel emlékszik rá. Nyugodjon békében.