Sokan ismerik azt a csodálatos friss illatot, amely eső után a levegőben lóg.
Ez csak akkor jön ki igazán erősen, ha hosszabb napsütéses időszak után esik az eső, akárcsak egy áprilisi zápor után.
Kiderült azonban, hogy egyesek még az eső megérkezése előtt megérzik ezt a túlságosan is ismerős illatot.
Szép trükk, hogy ne ázzunk el, ha meg tudjuk csinálni.
De vajon tudományosan megalapozottak ezek az állítások, vagy csak babona?
Az biztos, hogy az eső szagát utólag is meg lehet érezni, de sokan szkeptikusak abban, hogy már az eső megérkezése előtt is érezni lehet.
Valójában valóban van neve annak a kielégítő illatnak, amely egy kiadós esőzés utáni időszak után a levegőben terjeng, és ez a „petrichor” szóból származik.
A petrichor név a görögből származik, a petros jelentése kő (mint a megkövesedés), és az ichor, amely a görög istenek ereiben áramló anyag volt. A petrichor tehát majdnem olyan, mintha azt mondanánk, hogy a „kő vére”. 1964-ben Isabel Joy Bear és Richard Thomas mineralógusok alkották meg.
A szagot egy talajbaktérium termeli, amely egy „geosmin” nevű vegyi anyagot bocsát ki.
A geosmin szaglásának képessége valójában rendkívüli, még a cápák vérszagló képességét is felülmúlja. Nézzétek, milyen lenyűgözőek vagyunk!
De miért olyan vonzó? Kiderült, hogy ennek valójában nagyon jó oka van. A baktérium kifejezetten azért termel szagot, hogy a talajba vonzza az élőlényeket, amelyek aztán más helyekre is elszórják a baktériumot.
A szag azért válik annyira uralkodóvá egy esőzés után, mert amikor az esőcseppek a talajba csapódnak és ellaposodnak, légzsákokat zárhatnak magukba. Ezek aztán apró aeroszolokként felbuborékolnak, és magukkal viszik a levegőbe az éppen ott lévő vegyi anyagokat és mikroorganizmusokat.
Az IFLScience azonban dokumentálta, hogy van egy másik szagforrás is, amely hatással lehet ránk. Ez az ózon nevű vegyi anyag.
Az ózonnak határozott szaga van, amely édesebb, mint a petrichoré. Az ózon illata néha jelzi, hogy vihar közeleg.
Ez azért van, mert a közeledő viharban a szél ózongázokat nyom le a talajszintre. Ez azt jelenti, hogy olyan magasságban lesznek, ahol az orrlyukunk a legnagyobb valószínűséggel képes lesz kiszűrni őket.
Úgy tűnik tehát, hogy az az állítás, miszerint egyesek megérzik a közelgő eső szagát, valóban tartalmaz némi igazságot.
