LaVonte Dell, egy fiatal édesapa napi rutinjához sokakhoz hasonlóan hozzátartozott, hogy a kora esti órákban a munkából haza vezessen, azonban egy este ez az út teljesen másképpen alakult, mint azt megszokta.
Megállította egy rendőr, ráadásul eleinte nem is értette, hogy mivel szolgált erre rá, mivel nem hajtott gyorsan. A rendőr azonban rámutatott az autó sötétített ablakaira, melyek az adott államban tiltottnak minősülnek.
A rendőr már nyilván írta volna a bírságot, amikor hangokat hallott a hátsó ülésről. Kinyitotta a hátsó ajtót, és a férfi három éves kislányát látta meg, ahogy nyugodtan ül, és mosolyog rá. A kislánynak nem volt gyermekülése.
A rendőr megkérdezte, hogy miért nincsen gyermekülés, mivel nem biztonságos így utazni a kicsinek. Ekkor a férfi könnyezni kezdett, és elmondta, hogy sajnos a családnak váratlan kiadásai merültek fel, és nincsen pénze gyermekülésre.
A rendőr szintén nélkülözött, még mielőtt beállt volna a testülethez, és így erősen megérintette a férfi helyzete. Úgy döntött, emellett a helyzet mellett nem mehet el csak úgy. Intett a férfinak, hogy kövesse. Azonban nem a rendőrségre mentek, hanem egy közeli gyermekáruházba, ahol a rendőr vett egy gyermekülést a családnak.
Az édesapa először csak hitetlenkedett, és rendkívüli hálát érzett, viszonozni akarta a jótettet. Megkeresett egy hírcsatornát, és elmondta, hogy mit tett érte a rendőr. Az esetet a világsajtó is felkapta, és rengetegen nyilvánították hálájukat és szeretetüket a rendőr felé.
A jó tette sokszorosan “megtérült”:
