Az ejtőernyőzés a végső adrenalinlöket – legalábbis ha azokat kérdezzük, akik ezért élnek.
De ez az extrém sport nem jár komoly kockázatok nélkül, és nincs is olyan történet, amely ezt jobban megvilágítaná, mint Ivan Lester McGuire tragikus esete.
Annak ellenére, hogy tapasztalt ejtőernyős volt, egy kritikus hiba az életébe került – és kísérteties utolsó szavai a mai napig borzongást keltenek.
Senki sem gyanakodott semmi szokatlanra.
Az ejtőernyőzésnek az a célja, hogy feldobja az embert – a széllökések, az égből való zuhanás és a gravitációval való dacolás páratlanul izgalmas élménye. A 35 éves észak-karolinai Durhamból származó Ivan Lester McGuire számára ez az érzés nem csupán szenvedély volt – hanem életforma. Több mint 800 ugrással a háta mögött nem csak tapasztalt volt. Tisztelték is.
Azok, akik ismerték Ivant, úgy jellemezték, hogy gondos, óvatos – „a legbiztonságtudatosabb ember”, akit egy kollégája valaha is ismert. És mégis, 1988 áprilisában, egy tiszta tavaszi napon a sors kegyetlen és megmagyarázhatatlan csapást mért rá.
Azon a reggelen az észak-karolinai Raleigh-ben Ivan a negyedik ugrását hajtotta végre. Nem csak szórakozásból ugrott – a Franklin Megyei Ejtőernyős Sportközpont tanulóját és oktatóját filmezte. Ez egy rutinugrás volt, olyasmi, amit már számtalanszor csinált. De ezúttal valami szörnyen rosszul sült el.
A helyszíni szemtanúk szerint Iván kimerült volt. Az új videófelszerelésének hibáit dolgozta ki, és úgy tűnt, hogy szórakozott. Mégis, senki sem gyanakodott semmi szokatlanra.
Ivan 10 500 láb magasból figyelte, ahogy kilenc ejtőernyős leugrik előtte. Addig kapaszkodott a repülőgép oldalába, amíg az utolsó tanuló és az oktató le nem ugrott, majd elengedte – a kamera forogva rögzítette a szabadesésüket.
De volt egy hátborzongató probléma: Ivan nem viselt ejtőernyőt.
A tapasztalt ugró – az az ember, aki mindig kétszer is ellenőrizte a felszerelését – valahogy anélkül szállt fel a gépre. Több éves tapasztalattal a háta mögött ez szinte elképzelhetetlen volt.
150 mérföld/órás sebességgel közelítette meg a földet
A kamerája tovább forgatta, miközben ösztönösen a háta mögé nyúlt – csak hogy rájöjjön, ott nincs semmi.
„Valahogy úgy tűnt, hogy Ivan az ejtőernyőjéért nyúlt, de nem volt nála” – magyarázta később egy nyomozó.
„Aztán a képek nagyon gyorsan mozgásba lendülnek, mert 150 mérföld/órás sebességgel közeledik a föld felé.”
Ivan holttestét nagyjából egy mérföldre a repülőtértől, egy erdős területen találták meg. A jobb oldalára esett le.
„Minimális volt a vérzés” – mondta Ralph Brown kapitány a seriffhivatalból.
A hatóságok gyorsan kizárták az öngyilkosságot. Az Ivan saját sisakkamerájának felvételei lesújtó képet festettek: egy végzetes hibába esett férfi, akinek utolsó másodpercei filmre vésődtek.
„Elfelejtette felvenni az ejtőernyőjét” – állapították meg a nyomozók.
Walter Rigsbee a Szövetségi Légügyi Hatóságtól hozzátette: „Még nem ismerünk minden tényt, de van egy előírás, a 105. számú, amely kimondja, hogy a pilótának ellenőriznie kell… senki sem ugorhat, amíg a pilóta nem ellenőrzi az ejtőernyőket”.
Ivan McGuire utolsó szavai
Még most, évtizedekkel később is kísérti azokat, akik ismerték őt, ami aznap történt.
Nancy Fayard, az ejtőernyőközpont tulajdonosának felesége hitetlenkedett:
„Természetesen senki sem tudta, különben megállították volna” – mondta.
Az elmúlt években Ivan Lester McGuire kísérteties története újra felbukkant és vírusként terjedt el. Az utolsó ugrásáról készült videó egy tapasztalt ejtőernyős tragikus utolsó pillanatait örökíti meg, aki elkövetett egy pusztító hibát.
Ahogy a felvétel lejátszódik, a nézők hitetlenkedve figyelik, ahogy McGuire a szabadesés közepén hirtelen rádöbben az elképzelhetetlenre: ejtőernyő nélkül ugrott.
A kamera tovább forog, miközben a helyzet súlyossága szó szerint és érzelmileg is megragadja őt.
Ezután jön az a pillanat, amitől minden nézőnek végigfut a hideg a hátán. Az utolsó szavai, amelyeket a felvétel rögzít, a nyers félelem és a hitetlenség visszhangját keltik: „Istenem, ne!”
Egy elismert ejtőernyős. Egy rutinugrás. Egy egyszerű hiba, ami egy életbe került. És végül egy dermesztő emlékeztető arra, hogy még a legtapasztaltabbak is elbukhatnak.
