Egy nemrégiben készült tanulmány feltárta, hogy a kannabisz milyen negatív hatással lehet az emberre, és mit okoz a drog az agyban.
Bár a marihuánafogyasztás mindig is vitatott téma volt az Egyesült Államokban, mára társadalmilag elfogadottabbá vált, mivel számos államban legálissá vált a drog rekreációs célú használata – egészen pontosan 24-ben.
Míg egyesek meglehetősen ártalmatlan drognak tartják – különösen mivel 39 amerikai államban legalizálták a kannabisz gyógyászati célú használatát -, addig néhány lehetséges negatív hatásáról kevésbé beszélnek.
Egy nemrégiben, tavaly novemberben közzétett tanulmány rávilágított arra, hogy a kannabisz hogyan hathat az agyra, és végső soron „csökkentheti az agyi összekapcsolódást”.
A McGill Egyetem kutatói megállapították, hogy a pszichózis kockázatának kitett fiatal felnőttek csökkent agyi kapcsolódási képességet mutatnak, és ezt a kannabiszhasználat tovább rontja.
A kutatók megállapították, hogy a pszichózis kockázatának kitett egyéneknél a szinaptikus sűrűség – az agyi kommunikációt lehetővé tevő neuronok közötti kapcsolatok – jelentősen csökkent az egészséges kontrollcsoporthoz képest.
Hogy erre a következtetésre jussanak, a maga nemében elsőként végeztek egy olyan vizsgálatot, amelyben fejlett agyszkennelési technológiával 49, 16 és 30 év közötti résztvevőt vizsgáltak, köztük olyan személyeket, akiknél a közelmúltban pszichotikus tünetek jelentkeztek, illetve akiket magas kockázatúnak tartottak.
A JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány szerint az alacsonyabb szinaptikus sűrűség összefügg a szociális visszahúzódással és a motiválatlansággal, a kutatók szerint nehezen kezelhető tünetekkel.
A tanulmány vezető szerzője és a McGill Pszichiátriai Tanszékének professzora, Dr. Romina Mizrahi elmondta: „Nem minden kannabiszhasználónál alakul ki pszichózis, de egyeseknél magas a kockázat. Kutatásunk segít tisztázni, hogy miért.
„Úgy tűnik, hogy a kannabisz megzavarja az agy természetes folyamatát, a szinapszisok finomítását és metszését, ami elengedhetetlen az egészséges agyfejlődéshez.”
Az első szerző, Belen Blasco, a McGill integrált idegtudományi programjának PhD-hallgatója elmagyarázta, hogy ez a tanulmány végül is miért hasznos a tudományos közösség számára, és hogyan segítheti a jövőben a kezeléseket.
A pszichózis kezelésével kapcsolatban elmondta: „A jelenlegi gyógyszerek nagyrészt a hallucinációkat célozzák, de nem foglalkoznak azokkal a tünetekkel, amelyek megnehezítik a társas kapcsolatok, a munka vagy az iskola kezelését. A szinaptikus sűrűségre összpontosítva végül olyan terápiákat fejleszthetünk ki, amelyek javítják a szociális funkciókat és az érintettek életminőségét”.”
Bár a kannabisz ismert kockázati tényezője a pszichózis kialakulásának, amely skizofréniává fejlődhet, ez az első alkalom, hogy a kutatók valós időben mérték a strukturális változásokat egy magas kockázatú populáció agyában – olvasható a tanulmányról szóló sajtóközleményben.
A sajtóközlemény szerint a kutatócsoport a következő lépések során azt vizsgálja, hogy ezek a megfigyelt agyi változások előre jelezhetik-e a pszichózis kialakulását, ami lehetővé teheti a korábbi beavatkozást.
Ha bizalmas tanácsadásra van szükséged a kábítószerekkel kapcsolatban, hívd a Kék Vonal Lelkisegély Szolgálatot: elérhető a 116-111-es éjjel-nappal hívható ingyenes, anonim telefonszámon.
