Megváltozik majd az életünk, felerősödnek a társadalmi problémák.
- 2025-ben leállhat a Golf-áramlat, 75% eséllyel 2025-2039 között bekövetkezhet a katasztrófa
- Ha leáll a Golf-áramlat, Magyarországon is kemény hideghullámokra kell számítani
- A fűtésszámlák emelkedése várható, a fűtési rendszerek átalakítására lesz szükség
Késő tavaszi 20-24 Celsius-fokos napsütésben telt október utolsó hétvégéje. Ám lehet, hogy nem sokáig élvezhetjük már az ilyen enyhe őszi időjárást, a közeljövőben ilyenkor már javában tarthat majd a fűtési szezon, s előkerülhetnek a télikabátok. Akár már jövőre összeomolhat az európai időjárási rendszer, és a 12 ezer évvel ezelőtti jégkorszakhoz hasonló telek várnak ránk.
A rangos tudományos folyóirat, a Nature által most közzétett tanulmány szerint már 2025-ben leállhat a Golf-áramlat, ami Nyugat-Európába szállít enyhe levegőt a téli hónapokban. A számítások szerint 75 százalék az esélye, hogy ez a katasztrófa 2025-2039 között bekövetkezzen. Ha így lesz, telente befagyna a tenger Nagy Britannia partjainál, és akkor Magyarország sem ússza meg a hideghullámokat.
December és március között rendszeresen figyelmeztetnének a meteorológusok a veszélyes, mínusz 20-25 Celsius-fokos zimankóra, és akár hetekig sem menne fagypont fölé a hőmérséklet, félméteres hótakaró fedné a hazai tájat. Furcsamód a kis jégkorszakot a globális felmelegedés szabadíthatja ránk.
– Úgy tizenkétezer évvel ezelőtt már megtörtént. Az akkori hirtelen melegedés hatására épp úgy olvadni kezdett az édesvizet tartalmazó jégtakaró, mint most, megváltoztatta a tengervíz sótartalmát, ami leállította a Golf-áramlatot. Nagyon hasonló a jelenlegi helyzet. A mérésekből és az adatok összevetésével az látszik, hogy már ötven esztendővel ezelőtt is harminc-negyven százalékkal lassult a Golf-áramlat sebessége. A leállás szinte egyik pillanatról a másikra következhet be, ám hogy pontosan mikor, azt csak valószínűsíteni tudjuk – erősítette meg lapunknak Pártai Lucia meteorológus a tudományos lapban megjelent hírt.
Ha megtörténik, előbb csak Nyugat-Európában, majd néhány évvel később Magyarországon is kemény telek jönnek, amelyek gyökeresen átalakítják a hétköznapjainkat.
Sorra vettük, mivel kell számolnunk.
Kezdetben januárban egyre gyakoribbá válnának a néhány hétig tartó mínusz 20-25 Celsius-fokos hideghullámok, ahhoz hasonlóak, mint ami 1987-ben megbénította az egész országot. Akkor félnapos késéssel jártak a vonatok, tömegek akadtak el az utakon a hófúvásban, gondot okozott az élelmiszer-ellátás, sokfelé bezártak az iskolák néhány napra.
A Golf-áramlat leállása utáni években hónapig is tarthat az ilyen szokatlanul zord hideg. Egyes helyeken hajnalonként előfordulhatnak akár mínusz 30 fokos fagyok is, de még az enyhébb városokban is mínuszokban indulnánk munkába és onnan haza.
Kérdés, hogy a jelenlegi fűtési rendszerek mennyire alkalmasak melegen tartani a lakásokat. A fűtőklíma biztosan kevés lesz majd, és érdemes lehet megtartani a régi olajkályhákat, az épületek szigetelését pedig nem lehet majd tovább halogatni, különben horribilis fűtésszámlát hoz a postás.
Újra lehet korcsolyázni a tavakon, viszont megtizedelheti az élővilágot, ha minden télen fenékig befagy a Balaton, az iszapban telelő halakkal együtt.
A gazdáknak jó hír, hogy a rendszeressé váló félméteres hótakaró megvédi majd a vetést a hidegtől, a fagy elpusztítja a kártevőket, a tavasszal elolvadó hó pedig enyhíti a nyári aszályt. Csakhogy tél végén a hegyekben egyszerre elolvadó hó miatt gyakoribbak lehetnek a tavaszi áradások.
Ürge-Vorsatz Diána, CEU professzora közben arra figyelmeztet, hogy az időjárás átalakulásának társadalmi következményei tovagyűrűznek. A klímakutató szerint, ha a számunkra kedvezőbb forgatókönyvek is válnak valóra és hazánkig nem is érnének el a nagy hideghullámok, Európa élelmiszer-ellátását térdre kényszeríti a Golf-áramlat leállása. Azt pedig mindannyian a pénztárcánkban érezzük majd.
– Az itthoni élelmiszer-inflációban is nagy szerepe volt az éghajlatváltozásnak, például hogy tönkrement a hazai kukoricatermés háromnegyede. A klímaváltozás soha nem egymagában hat, hanem felerősíti a társadalmi problémákat – mondta a szakember. – Például itt zajlott néhány éve a szemünk előtt a szíriai háború, amit egy hosszas aszály előzött meg. A szárazság és éhínség miatt tömegek menekültek a városokba, majd a véres konfliktusok elől tömegek indultak Európába. Mindez csak egy aszályos időszak miatt. Elképzelni is nehéz, mi történik, ha klímaváltozás miatt kérdésessé válik Európa mezőgazdasága.
