Életmód

Himlőoltás hegei: hogyan néznek ki és miért van

Mire emlékeztet minket ez a heg, illetve miért viseljük magunkon? Ez egy védőoltás nyoma, amely az emberiség történetének egyik legádázabb megbetegedése ellen véd meg minket.

A fekete himlő az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos betegsége volt, amelyet a Poxvirus variolae vírus okozott.

Másrészt a fertőzöttek körében rendszerint magas (Európában 15-20%, Amerikában gyakran 40-80%-os) volt a halálozási arány, és a túlélők közül sokan (mint például Kölcsey Ferenc) megvakultak.

Ebben a betegségben halt meg többek között 1711-ben I. József Ausztria császára, majd 1730-ban II. Péter cár, és 1774-ben a francia XV. Lajos király is.

A betegség ellen kifejlesztett védőoltást idősebb Bene Ferenc – 1775. október 10-1858. július 2. – orvos vezette be Magyarországon, 1801-ben.

1970 előtt, az oltás során élő vírust használtak a szervezet védekező mechanizmusának kiváltására, melynek következtében egy hólyag keletkezett az oltás helyén. Az a hólyag aztán rövid időn belül kifakadt és begyógyult, kisebb vagy nagyobb heget hagyva maga után a felkaron.

Ez a betegség az első, amelyet – a védőoltásoknak hála – sikerült teljesen felszámolni. A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból.

Ugyanakkor sosem lehetünk teljesen nyugodtak, a betegség visszatérésének esélye soha nem nulla. Nem véletlen, hogy a világ első fekete himlő elleni gyógyszerét engedélyezte nemrégiben az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerfelügyeleti Hatóság (FDA). És amire szintén érdemes odafigyelni: Az amerikai hadügyminisztérium olyan meggyőzőnek találta a klinikai kísérletek eredményeit, hogy mindjárt kétmillió adagot rendelt a szájon át szedhető szerből.

Miért hegesedett a himlőoltás?

A himlőoltás hegeket okozott a szervezet gyógyulási folyamata miatt. Magát az oltóanyagot egészen más módon adták be, mint sok más ma beadott vakcinát, egy speciális kétágú tű segítségével.

Az oltóanyagot beadó személy többször átszúrta a bőrt (nem csak azt, amit a mai oltásoknál általában kapnak), hogy a vakcinát a bőr irhájába (az epidermisz alatti rétegbe) juttatják.

A vakcinában lévő vírus ezután munkába állt, elszaporodott, és kerek dudorokat okozott. A dudorokból ezután hólyagok (kis, folyadékkal teli hólyagok) fejlődtek, amelyek aztán idővel felszakadtak, és hegesedtek.