Egy szívszorító történet egy karok és lábak nélkül született babáról, aki saját szülei elutasításával szembesült, de Istentől kapott célját élte, ma inspirál és motivál.
Amy Brooks egy rendkívül ritka, tetrafokomélia nevű betegséggel született, akinek sem karjai, sem lábai nem voltak. Dr. Michael Alexander megpróbálta meggyőzni Amy édesanyját, hogy fogadja el őt, de ő nemet mondott.
A biológiai szülei otthagyták a kórházban, és megkérdezték a személyzetet, hogy „betehetik-e egy szobába, és etetnék-e”.
Istennek azonban nagyobb tervei voltak vele. Janet Brooks és családja örökbe fogadták Amyt, és sajátjukként nevelték fel. Megtanítottak neki mindent, amit tudnia kell, és ami még fontosabb, hogy soha ne mondja azt, hogy nem tudja megcsinálni, hanem helyette megpróbálja.
Ma már motivációs szónok és író, kis karjaival autogramokat osztogat, sőt, saját maga sminkel és eszik is, anélkül, hogy bárki segítene neki. Azt mondja, hisz abban, hogy „a hozzáállás határozza meg a magasságot”.
Hisz abban, hogy valami történik, ha nem viselkedünk többé áldozatként, hanem elkezdünk megjelenni, hogy Istennek felajánljuk azt, amik vagyunk. Azt mondja, hogy mindannyian szent és isteni céllal születünk.
Azt mondja, „Isten nem hibázik”, és hogy bár neki nem az volt rendeltetése, hogy itt legyen, mégis itt van. Örömteli, túláradó és hűséges keresztény, akinek az a víziója, hogy Krisztust dicsőítse azáltal, hogy bizonyságot tesz a hitetleneknek az Ő üdvözítő kegyelméről, és bátorítást hoz azoknak, akik már ismerik Őt.
Amy Brooks milyen motiváció az egész világ számára, a soha ne mondd, hogy soha hozzáállásával és Istenbe vetett hitével erőteljes hatást gyakorol mindannyiunkra.
