Amikor Rocky Dennis 1961-ben megszületett, a ragyogó szemű kisfiú olyan volt, mint bármelyik másik baba. Kétéves korában azonban családja élete örökre megváltozott.
Egy rutin mandulaműtét során a röntgenorvos szabálytalanságot észlelt Rocky koponyáján. A koponyájában mészkőlerakódás volt, ami eltorzította az arcvonásait.
Az orvosok azt jósolták, hogy Rocky nem éli meg a hetedik születésnapját. A kisfiú azonban legyőzte az esélyeket, és ezzel sokak számára hatalmas inspirációvá vált.
Íme minden, amit tudni kell Rocky Dennis rendkívüli életéről – és arról, hogyan vált véletlenül világsztárrá egy kórházi nővérnek köszönhetően az 1985-ös Maszk című film révén.
Mindannyian másnak és egyedinek születünk. Persze, lehetnek hasonlóságok, például a hobbijainkon keresztül, és lehetnek közös dolgaink, mint a hajszín, az érdeklődési körünk vagy a külsőnk más aspektusai. Végül azonban mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy elfogadjuk másokat olyannak, amilyenek.
Nem számít, hogyan vagy hol születtünk, ha testi vagy szellemi fogyatékosságunk van, vagy olyan állapotunk, ami miatt „másnak” látszunk, mint a normálisak, mindannyian ugyanolyan tiszteletet érdemlünk. Mindannyiunknak lehetőséget kell kapnunk arra, hogy olyan életet éljünk, amilyet szeretnénk.
Egyénként ezt soha nem szabad elfelejtenünk, miközben létfontosságú, hogy emlékeztessük egymást arra, hogy soha ne ítélkezzünk mások felett, mielőtt megismernénk őket.
Rocky Dennis hihetetlen élete
Ezt szem előtt tartva úgy véljük, elengedhetetlen, hogy elmeséljük Rocky Dennis történetét, egy rendkívüli és hihetetlen kisfiúét, akinek az élete örökre megváltozott, amikor mindössze kétéves volt.
1961. december 4-én született Rocky Dennis a kaliforniai Glenorában. Édesanyja, Rusty Dennis (később Mason) egy gyönyörű kisfiúnak adott életet. Nem sokkal később a család a kaliforniai Covina városába költözött.
Aztán kétéves korában – egy rutin mandulaműtét során – Rocky élete örökre megváltozott.
Rusty olyan hírt kapott, amit egyetlen anyának sem szabadna hallania. Egy röntgentechnikus szabálytalanságokat látott Rocky koponyáján, és a UCLA Orvosi Központban végzett további vizsgálatok megerősítették, hogy a kisfiú egy rendkívül ritka betegségben szenved. A rendellenes mészlerakódások a szemei a feje széle felé nyomultak, miközben az orrát is elferdítették.
Zsenge kora ellenére Rockynak azt mondták, hogy el fogja veszíteni a látását és a hallását. A legtragikusabb, hogy a mészlerakódások által létrehozott nyomás végül tönkreteszi az agyát.
Sajnos Rusty-t figyelmeztették, hogy fia nem éli meg a hetedik születésnapját.
„Nem hagytam, hogy az orvosok rábeszéljék a halálra” – mondta az anya a United Press Internationalnak.
Rocky Dennis rendkívül ritka betegsége
Rusty elhatározta, hogy soha nem fogja megakadályozni a fiát abban, hogy olyan életet éljen, amilyet szeretne. Azt akarta, hogy ugyanolyan élményekben legyen része, mint bármelyik másik gyereknek, és az volt a véleménye, hogy iskolába kell járnia.
Ugyanakkor Rusty tudta, hogy az életük örökre megváltozik, amint elhagyják az orvosi rendelőt. Az orvosok még azt is megmondták neki, hogy a fia hatéves korára megvakulhat. Azt mondták, soha nem fog tudni olvasni; a tanárok azt tanácsolták Rusty-nak, hogy ne írassa be a fiát állami iskolába.
Rusty azonban – mint minden más anya – bízott abban, hogy a gyermeke bármire képes, így Rocky hatévesen iskolába ment.
„Megpróbálták azt mondani, hogy az intelligenciája csökkent, de ez nem volt igaz” – mondta Rusty a People-nek. „Azt hiszem, azért akarták őt távol tartani az osztályteremtől, mert [azt gondolták], hogy ez zavarja a többi gyerek szüleit.”
Rocky édesanyja egyszer már volt házas, mielőtt találkozott Royjal, akitől Rocky született. 1971-ben váltak el – amikor Rocky tízéves volt. Rusty nevelte fel főleg szeretett fiát, bár Roy a válás után is közel maradt Rockyhoz.
Nos, Rocky összes orvosi számlájának kifizetése nem volt könnyű, még akkor sem, ha azokat nagyrészt genetikai kutatószervezetek fedezték. Rockynak azt tanácsolták, hogy szedjen fájdalomcsillapítókat a fejfájása enyhítésére, de az édesanyjával együtt sikerült megtanulnia egy különleges biofeedback módszert, amely helyette működött.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Bár Rocky természetesen különbözött az osztálytársaitól, állítólag soha nem kezelték őt úgy.
„Megtanítottam neki, hogy bármit megtehet, amit csak akar”
Felnőttként mindent megtett, hogy beilleszkedjen, és ugyanazokban a tevékenységekben vett részt, mint bármelyik korabeli gyerek. Ebbe beletartozott egy nem éppen legális vállalkozás is, amelynek során eladta a szomszédoknak ugyanazokat az újságokat, amelyeket ő lopott el a gyepükről. Bébiszitterkedéssel is pénzt keresett – a gyerekeket láthatóan sosem riasztotta el a torz feje.
„Megtanítottam neki, hogy bármit megtehet, amit csak akar.”
Nem hitt abban, hogy vak: állandóan olvasott” – emlékezett vissza Rusty. „Legtöbbször bármilyen problémáját vagy fájdalmát pszichés szinten tudta kezelni.”
Rusty Dennis egyszóval normális gyerek volt, és imádta mindazt, amit a gyerekek szoktak. Egy nap azonban, amikor hétéves volt, Rusty úgy döntött, itt az ideje, hogy rendet tegyen vele. A fiával éppen Las Vegasba kirándultak, amikor a Hacienda Resort Hotel halljában Dennis megpillantott egy törpe növésű nőt.
A nő aránytalan volt, miközben a tömegben haladt, és Dennis véletlenül kuncogott, amikor elhaladt mellette, Rusty nagy csalódására.
„Most már érted?” Rusty visszaemlékezett, hogy mit mondott a fiának. „Megérted, hogy az emberek néha miért bánnak úgy veled, ahogyan bánnak?”
Rusty – akkor még első osztályos volt – bólintott.
„Rocky, mindenki nézhet ki úgy, mint bárki más, de senki sem nézhet ki úgy, mint te. Légy büszke erre” – mondta neki.
Bár, mint említettük, Rocky édesanyja igyekezett normális életet biztosítani neki, időről időre eszébe juthatott a valóság.
Rocky Dennis nagyszerű tanuló volt
Bizonyos emberek előítéleteket tápláltak vele szemben csak azért, mert másképp nézett ki, pedig kedves, barátságos és szeretetteljes fiú volt. A Sandburg Junior High Schoolba járt, ahol egy Barbara Silva nevű tanárnő dolgozott.
Ő 2013-ban beszélt arról, amikor az iskolában találkozott Rockyval. Az 1976-os tanév első napján sétált be az osztályába. Először azt hitte, hogy egy fiút látott, aki halloweeni maszkot viselt, méghozzá olyat, ami túl nagy volt a fejére.
Silva már fiatal tanárként eldöntötte, hogy egyenesnek kell lennie a gyerekekkel, már a kezdetektől fogva, ha meg akarja kapni az őt megillető tiszteletet. Elhatározta, hogy a csengetés után szól a fiúnak, hogy vegye le a maszkját – csakhogy leesett az álla, amikor odalépett hozzá.
A fiú Rocky Dennis volt. Azt mondta neki, hogy valószínűleg rossz osztályba jár, és elhagyta a termet.
„Ha azt mondtam volna, amit Rockynak akartam mondani az első napon, azt hiszem, mehettem volna az igazgatói irodába, és ott helyben felmondtam volna” – mondta Barbara a Patchnek.
„Az lett volna a tanári pályafutásom vége.”
Bár Barbara nem volt Rocky elsőszámú tanára, úgy emlékezett rá, mint egy nagyon okos fiatal diákra, akinek remek humorérzéke volt. Nagyon népszerű lett az osztálytársai körében, és senki sem törődött a külsejével.
„Ha valaki jelét adta annak, hogy a megjelenése kellemetlen számára, akkor azt mondta, eléggé tényszerűen: ‘Ha kellemetlen helyzetbe hozlak, elmehetsz. De az arcom nem tudom megváltoztatni” – emlékezett vissza Barbara arra, ahogy Rocky ezt mondta egy osztálytársának.
„Ez egy jégtörő volt. Megnyugtatott azzal, hogy megszólította azt, ami nyilvánvalóan zavarta, és azt mondta: „Semmi baj, megértem”.”
Rocky Dennis 17 évesen elhunyt.
Minden jel szerint Rocky nagyszerű tanuló volt. A Sandburg Junior High School érettségi napján egy új öltönyben vette át a diplomáját. Kapott egy arany oklevelet is, amin az állt, hogy „Rocky Dennis – Kitűnő tanuló”.
Közben a halloween az év egyik kedvenc hétvégéje lett, amikor a szomszédságban és a városban élő többi gyerekkel együtt „csokit vagy csalunk” kopogtatással jártak házról házra.
Senki sem tudta, hogyan néz ki a maszkja alatt – és Rockynak olyan humora volt, amilyen csak egy aranyszívű gyereknek lehetett.
„Milyen aranyos, két maszkot visel! Vedd le a másikat is!” – emlékezett vissza édesanyja, Rusty az egyik idegen mondására.
A fiú válaszolt: „Jé, biztos ráragadt”. Rocky mindig sok cukorkát kapott”.
Rocky 1978-ban, 17 éves korában hunyt el. 1985-ben ő volt az egyetlen a tíz ismert eset közül, aki tovább élt, mint a hatéves kora.
Állítólag alig néhány nappal korábban az önsajnálat jeleit mutatta, amit Rusty furcsának tartott. Rocky azt mondta az anyjának, hogy sajnálja, hogy megszületett, és bocsánatot kért, amiért ilyen problémás gyerek volt.
Október 3-án Rusty és Rocky elmentek vacsorázni. Ekkorra Rocky már gyengébb lett, ezért Rusty hazaérve ágyba küldte, mondván: „Menj, gyógyítsd meg a fejfájásodat”.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy élve látta őt.
„Megöleltem és elbúcsúztam tőle”
Amikor másnap belépett a hálószobájába, Rocky már elhunyt.
„Ő már nem volt többé….” mondta Rusty a People-nek.
„Megöleltem és elbúcsúztam tőle, de ő már nem volt ott.”
Rusty tudta, hogy szeretett fia még halála után is képes volt változást hozni. Rocky testét a UCLA genetikai kutatóközpontjának adományozta. Bár már nem volt vele, Rusty úgy emlékezett, hogy egy évvel később visszatért hozzá.
Nos, nem volt mindig biztos, hogy a világ hallani fog a bátor Rocky Dennisről. Valójában Anna Hamilton Phelan nélkül talán egyáltalán nem is tudtunk volna az életéről.
1978-ban – ugyanabban az évben, amikor Rocky elhunyt – Phelan történetesen egy kórház genetikai osztályán dolgozott, amikor először találkozott vele. Leült vele, és azt mondta: „Fogadok, hogy van egy történeted, amit el tudnál mesélni?”
„Elmosolyodott, felnézett egy kicsit, és azt válaszolta: „Azt hiszem, igen”” – mesélte a St Louis Post-Dispatch című lapnak 1985-ben.
Phelan rövid találkozásuk után nem látta többé Rockyt, de mindent tudni akart róla. Utánajárt a dolgoknak, találkozott olyan emberekkel, akik ismerték őt, később pedig beszélt az édesanyjával, Rustyval.
Anna Hamilton Phelan ápolónő a „Maszk” című filmben tette ismertté történetét.
Munkája eredményeként született meg a Maszk című film forgatókönyve, amelyet 1985-ben mutattak be. Rocky szerepében Eric Stoltz – Rusty szerepében pedig Cher. A film elnyerte a legjobb sminkért járó Oscar-díjat, maga Cher pedig a legendás cannes-i filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat.
Rusty 15 000 dollárt kapott a történetének jogaiért. Cher számára a film igazán különleges élmény volt. Nemcsak azért, mert megismerte Rocky Dennist és a történetét, hanem azért is, mert mélyen megérintette az állapota. Elhatározta, hogy tenni akar valamit.
Miután a Maszk forgatása befejeződött, Cher elkötelezte magát, hogy országszerte segít a koponyacsont-elváltozással élő embereken. 1989-ben a Nemzetközi Craniofacialis Alapítvány tiszteletbeli elnökévé nevezték ki.
„Tudod, ha Rocky Dennis ma élne, az orvosok talán tudtak volna segíteni rajta” – mondta Cher 1994-ben a Parade magazinnak.
„Minden, amit egy craniofaciális akar, hogy ne legyen abnormális” – tette hozzá.
„Tudod, csak járni akarnak, és nem akarják, hogy nézzék őket. Az emberek mindig ahhoz vonzódnak, amit szépnek tartanak, és hajlamosak azt hinni, hogy a szép emberek kedves emberek. Az egyiknek semmi köze a másikhoz. Minden annyira be van csomagolva most, ami van, az egy tökéletességorientáltság, hogy nem akarunk olyan emberekre nézni, akik nem teljesen szépek”.”
Rocky Dennis története annyira inspiráló. Ő egy igazán szerető és csodálatos kisfiú volt, aki sokkal hosszabb életet érdemelt volna. Nyugodjon békében.
