2024-ben az 1959-ben születettek érik el a nyugdíjkorhatárt, amely fontos változásokat hoz a korhatár előtti ellátásban részesülők számára, különösen a munkavégzés terén.
A nyugdíjkorhatárt azok érik el, akik 65. életévüket betöltik, és ezzel a dátummal az ő munkavállalásukra vonatkozó szabályok is módosulnak.
A korhatár előtti ellátás mellett ugyanis meghatározott összeghatárig folytatható keresőtevékenység. Ez az összeghatár a minimálbér tizennyolcszorosának felel meg, amely 2024-ben 4.802.400 forintot jelent.
Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy munkával túllépi ezt az éves keretösszeget, akkor az ellátás folyósítása szünetel, méghozzá a következő hónap első napjától az év végéig.
Ez tehát azt jelenti, hogy a keresetkorlát túllépése a korhatár előtti ellátás ideiglenes megszűnését eredményezi az adott év hátralevő részében.
Fontos tudni, hogy ha valaki az év során eléri a nyugdíjkorhatárt, a kereseti korlát többé már nem vonatkozik rá. Azaz a nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik az éves keresetösszeg korlátozása, és a személy szabadon folytathat munkát anélkül, hogy az a nyugdíjának folyósítására hatással lenne.
Ha azonban a keretösszeg túllépése decemberben történik, akkor a decemberi ellátást vissza kell fizetni. Ez különösen fontos azok számára, akik az év végén közel kerülnek a keresetkorlát eléréséhez.
A kereseti korlátok figyelése és a szabályok betartása elengedhetetlen, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges szüneteltetések vagy visszafizetések, különösen azoknak, akik még korhatár előtti ellátásban részesülnek.
Az ado.hu oldalon szakértők segítenek eloszlatni a bizonytalanságokat a nyugdíjazás és a munkavégzés kérdésében, hiszen sokan nem biztosak abban, hogyan változik a kereseti szabályozás a nyugdíjkorhatár elérésével.
